Aki az ismeretlen a megfoghatatlan feliratú ládát feszegeti előbb-utóbb szembe kerül a kereszténységgel!

Évekkel ezelőtt kezdtem feszegetni ezt a ládát. Drága nagymamám, ki sajnos már nincs köztünk, mélyen vallásos istenhívő ember volt! Gyerek koromban rengeteget mesélt nekem a bibliáról, Jézusról. Míg a mama velünk lakott minden este mesélt nekem, példabeszédeket idézett és mint gyerek érdeklődve és megbabonázva hallgattam. Lassan felnőttem a mama is elment és ez az egész vallás téma a perifériára szorult. Sok-sok év telt el és csak sodort az élet árja, míg nem 8-10 évvel ez előtt, elkezdtem olvasni. Rengeteget olvastam! Főleg fantasy könyveket az interneten pedig minden érdekes tudományos, dolgot elolvastam elkezdett foglalkoztatni a kvantumfizika, olvastam a káoszelméletről, ufókról és még sok egyébről! Teltek az évek és kb. 4évvel ezelőtt megvettem egy könyvet Osho Az ego könyve címmel! A poén: azt gondoltam az akkori páromról, hogy önző és egoista és ezt a könyvet eredetileg neki vásároltam ajándékba! (és az én életemet változtatta meg) :D Ezután a könyv után nem volt megállás! Keleti vallások, filozófiák, Balogh Béla Végső valóság majd elérkeztem  A titok című filmhez a vonzás törvényéhez, Brain Tracy Főnix szemináriumához, kereszténységhez és istenhez. Mára óriási információ mennyiség van mögöttem ami érdekes rálátást ad a világra és az emberekre. Ennyit elöljáróban. E bejegyzés megírására a következő cikk inspirált:

Meg kell a keresztényeknek ítélniük másokat? Meg hát!

Bizonyára sokszor hallottuk már, hogy „a Biblia azt mondja, hogy ne ítélkezzünk”. A Bibliában azonban az van, hogy ne ítéljük meg senkinek a szívét vagy a szándékait! „A szellemi ember azonban mindent megítél,” - mondja Pál apostol, „de őt senki sem ítéli meg. Mert ki ismerte meg úgy az Úr gondolatát, hogy őt kioktathatná? Bennünk pedig Krisztus értelme van.” (1Kor 2,15-16). Ezek szerint tehát Jézus igaz követői ugyanazon értelemmel bírnak (mondhatni „egyre jár az agyuk”). Ha pedig bennünk Krisztus értelme van, akkor a szellemi különbségtétel képessége is megvan bennünk. A keresztényeknek (azoknak, akik az Úrban vannak) felhatalmazása van arra, hogy megítéljék mások szavait és cselekedeteit. Honnan tudhatjuk, hogy valaki hamis tanító vagy sem? Forduljunk a Szentíráshoz! A 2Tim 3,16-17-ben azt mondja Pál: „A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre; hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített.”

A teljes cikk itt olvasható: hitvedelem.blog.hu

http://hitvedelem.blog.hu/api/trackback/id/2415254

Ez az írás ékesen bizonyítja, hogy a gyarló ember, talán a beletáplált istenfélelemtől vagy a vágytól, hogy a mennyekbe kerüljön elkezdi deformálni kicsavarni a tanokat! Még hívőnek sem kell ahhoz lenni, hogy a cikk elolvasása után tudjuk valami nem kerek! Észre vettem, általában pont azoknak az embereknek a hitével, lelki világával vannak komoly problémák akik ennyire vágják a bibliát és folyton abból idéznek!

Az is tény, hogy az ilyen szélsőséges vallási nézetek semmi jót nem szülnek! Minden jóérzésű ember tudja mi a jó! Én tudom, hogy nekem jólesik ha szeretnek és másoknak is jólesik ha szeretik! Tudom, hogy fáj ha megütnek és másnak is fáj ha megütik! Nekem nem jó ha meglopnak, megaláznak és gondolom másnak sem jó! Az ilyen nagy bibliatudoroknak inkább ezen a vonalon kéne elindulni, a helyett hogy másokra olyan eszméket kényszerítenének amit eleve kényszeríteni kell! Ne azért tegyen vagy ne tegyen meg az ember dolgokat mert menny vagy pokol a jutalom érte! Ez már álszent és képmutató dolog!